A zene elsõdleges, a szó másodlagos". A zene sokkal mélyebbre hatol a pszichikumban, mint a szó, és ott fejti ki hatását. Amikor a képernyõn, , semmi különös nem történik, a zene adja értésünkre, hogy "most történni fog valami" vagy "megszerették egymást", netán "a férfi örökre eltávozott". A cselekmény alapján nem egészen érthetõ, hogy amikor becsapta maga mögött az ajtót, dolgozni ment-e vagy csak leugrott cigarettáért, de a zene -- amire talán fel sem figyel a nézõ -- megmagyarázza, hogy "örökre" ment el. A jól megválasztott zene a várt hatást váltja ki minden emberbõl, korra, végzettségre, mûveltségre való tekintet nélkül.
Dr. Alexander Sztrasnij
A filmekhez (színdarabokhoz, hangjátékokhoz) írt, vagy átírt zene természeténél fogva programzene, valamint kísérõzene; a mindenkori történéshez igazodik.
A filmet kísérõ zene már a némafilm idején is jelentõs szerepet játszott, de ma már elmaradhatatlan része a filmelõadásoknak. Fontosságát akkor érezzük legjobban, ha hang nélkül nézünk egy filmet; a csend irreális és nyomasztó.
A filmtörténetben nagyon ritka az olyan rendezõ, aki alig, vagy sosem használt filmjeiben zenét, mint pl. Ingmar Bergman.
Alkalmazhatnak a film hangulatának, cselekményének megfelelõ, már a forgatás elõtt elkészült zenét, részletet, vagy betétdalokat, melyek gyakran válnak önálló (film)slágerré.
A filmzenék többsége viszont aláfestõ zene, ami a képi világhoz és a ritmushoz, tempóhoz igazodva nyeri el végsõ formáját. ►Mickey-Mousing
A hangulatkeltésen túl a cselekmény feszültségét növelõ, vagy egyes esetekben érzelmileg kihangsúlyozó funkciót tölt be.
A filmzene akár a történésbe is beépülhet úgy, hogy azt a filmen látható zenekar "élõben" játssza, vagy pl. rádióból hallhatóan szól.
A játékfilmekhez leggyakrabban a rendezõ által felkért szerzõ komponálja a zenét.
Filmzenekészítéshez ihlet és szakmai, technikai tudás szükséges; a partitúrát másodpercnyi pontossággal kell összehangolni a filmmel.
1930-50-ig, a film elejétõl a végéig folyamatosan tartó kísérõzenéket készítettek. Majd változás következett be, és megjelentek olyan filmek, melyekben egy jól kitalált zenét variáltak. Ilyenek voltak a John Barry által komponált James Bond-filmek zenei témái, vagy a máig népszerû, számtalan feldolgozáson átesett "Pink Panther" (Rózsaszín párduc) filmzene Henry Mancinitõl.
A legtöbb "nagy" filmhez kapcsolódott egy vagy több, arra emlékeztetõ, híressé vált zeneszám.
A legkiválóbb filmzeneszerzõk (pl. Michael Legrand, Ennio Morricone, Vangelis, Quincy Jones, vagy Dés Lászó, Presser Gábor) munkái, betétdalai a mozin kívül is népszerûek.
►soundtrack, score, title-song, vezérmotívum, kísérõzene, színpadi zene, musical, válogatás, anime, western
Minden idők legsikeresebb 100 filmslágere ►
Kurutz Márton
KÖNNYŰZENE ÉS MUZIKALITÁS A MAGYAR FILMBEN I. ►
írta: Count
Elöljáróban: a zene már a kinematográfia (azaz a filmtechnika, filmezés) őskorában nélkülözhetetlen része volt az előadásnak. Kezdetben a zongora, majd a némafilm kifejlődése és a film népszerűségének megnövekedése idején teljes zenekarok szolgáltatták a kísérő filmzenét. Ezek a zenék legtöbbször ismert darabokból álltak össze és csak a némafilm utolsó periódusában komponáltak olyan filmzenéket, amelyek egyes hangulatok, vagy cselekmények aláfestésére voltak alkalmasak.
A hangosfilm feltalálása ennek a kezdetleges technikának a végét jelentette. Idővel lehetségessé vált, hogy magán a filmszalagon rögzítsék a hangot (dialógust, zörejt és zenét egyaránt). A technikai felszereltség és a hangosfilm ipar hamar kialakította a különböző felvételi módokat.
A filmzene természeténél fogva alárendelt szerepet játszik, hiszen a film elsődlegesen vizuális művészet. A zeneszerzőktől alázatosságot kérnek emiatt a filmrendezők, hiszen nem azért megyünk a moziba, hogy ott zenét hallgassunk. A rendezők azt kívánják, hogy a filmzene mélyítse el bennünk a vizuális benyomást. Mondják is a szakértők, hogy a film zenéjét nem kell meghallani. Bizonyos, hogy a filmben vannak olyan szituációk, kivált ahol a beszéd a legfontosabb, amikor zavaróan hatna az előtérbe helyezett, erőteljesen kidolgozott zene. Azonban igen lényeges művészi eszközzé válhat a cselekménynek egy zenedarab kibontása érdekében való félbeszakítása.
Általában azt kívánják meg a zenétől, hogy „kommentálja a cselekményt”. Például tragikus jelenetnél a kép komorságát hangsúlyozza. Ezekhez a kürthangok javasoltak. A hegedűszólóról – úgy vélik – meggyőzőbbé teszi a hősszerelmes szerelmi vallomását, és így tovább.
Több esetben előfordul az is, hogy a filmzene teszi igazán sikeressé a filmet, esetekben sikeresebbé válik, mint maga a film. (pl. SW-t igazán sikeressé tette, A paradicsom meghódítása esetében pedig Vangelis műve túlszárnyalta a filmet) Ezekben az esetekben a zeneszerző általában koncert formában is közreadja a művét.
A teljes cikk itt olvasható►
Filmzene generálása szoftverrel►
Nino Rota 30 éven át a világ egyik legtöbbet foglalkoztatott filmzeneszerzője volt. Tevékenysége elsősorban Federico Fellinihez kötődik; valamennyi filmjéhez ő írt muzsikát. Rota összesen több mint 150 televíziós és mozifilm főcímlistáján tűnt fel.
The Movie Musics ►
Digg
Facebook
Google