A musical szórakoztató zenés játék, melyben a cselekményt a dialógus, zene, ének és tánc eszközeivel, show-elemekkel gazdagítva fejezik ki. Kezdetben színpadon, majd filmen is játsszák.

A musical tipikusan amerikai mûfaj; a New York-i Broadwayon bontakozott ki az 1900-as években. Az operetthez viszonyítva aktuális témákat (pl. háborús, faji, szociális) és új, modern zenei hatásokat (jazz, rock) dolgoz fel.
Más országok zenészei is megpróbálkoztak ezzel a mûfajjal, de Andrew Lloyd Webber kivételével alig jártak sikerrel; a vérbeli musical igazi otthona ma is New York és Hollywood.
Pedig kialakult a musical európai irányzata is; operettjellegû, romantikus, fõleg szerelmi történettel, nagyívû dallamokkal és baletthez hasonló táncokkal. Ezt képviseli pl. a "My Fair Lady" (amit a Broadwayon is több mint 2000-szer elõadtak.
 
"Az amerikai zenés színház hosszú utat tett meg, és közben hol az operától, hol a revütõl, egyszer az operettõl, másszor a vaudeville-tól vett át valamit. Mindebbõl azután valami merõben új született. A sok különféle formát jelölhetjük a "musical" szóval, mert hiszen egy valami mindegyikben közös: a mûvészetnek ahhoz az ágához tartoznak, amely amerikai eredetû, amely megfelel nyelvünknek, ritmusunknak, magatartásunknak, életformánknak." - Így foglalható össze Leonard Bernstein véleménye, aki a musical egyik legnagyobb alkotója és népszerûsítõje volt.

Az első amerikai musicalnek a The Black Crook (A sötét csaló) című darabot tekintik. Az öt és fél óra hosszú extravaganzában góthikus melodráma, vidám dalok, francia balett, és a trikós tánckar mellett törpék, démonok és svájci parasztlányok egyaránt megtalálhatóak voltak.
A nagysikerű darabot 1866 szeptemberében mutatták be New Yorkban, és másfél évig maradt műsoron, majd 25 évig tájoltak vele.

A musical klasszikusai gyakran adaptáltak irodalmi mûveket. Pl. a "My Fair Lady"-t (Frederick Loewe) G.B. Shaw "Pygmalion"-ja alapján, a "Kiss Me Kate"-et (Cole Porter) Shakespeare "Makrancos hölgy"-e nyomán, a "West Side Story"-t (Leonard Bernstein) Shakespeare "Rómeó és Júlia" c. mûvébõl, a "Hegedûs a háztetõn" (Jeremy Bock) pedig az azonos címû könyv témájára épült.
További könyvek, melyekebõl azonos címen musical készült: Jane Eyre (Charlotte Bronte), Jekyll and Hyde (Robert Louis Stevenson), Les Miserables (Victor Hugo), Mary Poppins (P. L. Traver), The Phantom of the Opera (Gaston Leroux), valamint a Beauty and the Beast egy francia mese és a Cats T.S. Eliot Old Possum's Book of Practical Cats alapján.

A musicalek általában használnak pop/rock elemeket, de vannak olyanok, melyekben ez dominál. Ilyen -színpadon és filmen egyaránt- a két legnagyobb rockmusical: G. McDermot "Hair"je (1968), és Andrew Lloyd Webber: "Jézus Krisztus szupersztár"-ja (1970).
A mai napig sikerrel játsszák és vetítik pl. az "Evita" (1978) és a "Cats" (Macskák, 1982) c. alkotásokat is, de természetesen folyamatosan készülnek új zenés-táncos darabok.

A magyar alkotások sorában idõrendben és minõségben az elsõk között van a "Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról" c. musical. Déry Tibor azonos címû regényét Presser Gábor zenéje és Adamis Anna versei, dalszövegei varázsolták felejthetetlen alkotássá. A szereplõk, a Vígszínház mûvészei és az LGT együttes korát (Magyarországon) messze megelõzõ elõadásokat produkáltak.
Kb. egy évtizeddel késõbb, a '80-as években kezdtek sûrûsödni a musicalbemutatók hazánkban, melyek között külföldi sikerdarabok és hazai alkotások egyaránt megtalálhatók.
Elképesztõ sikerrel játsszák a Madách Színházban Webber világhírû musicaljét, Az Operaház Fantomját: az elõadás 2004-ben ünnepelte egyéves születésnapját. Ez idõ alatt 163 elõadáson játszották el a történetet, mintegy 130 ezer nézõnek.

A régi musicalek nagy része feledésbe merült, ám egy-egy betétdal jóval maradandóbbnak bizonyult és jazz-standard vagy evergreen sláger lett számtalan mûvész különbözõ feldolgozásaival.
Ilyen pl. az "Ole Man River", "Smoke Gets in Your Eyes", "All the Things You Are" (Jerome Kern); "Somebody Loves Me", "Lady Be Good", "The Man I Love", "Embraceable You", "Love Walked in" (George és Ira Gershwin); Always, Blue Skies, White Christmas, There's No Business Like Show Business (Irving Berlin); Begin the Beguine, Night and Day, Just One of Those Things, I've Got You Under My Skin (Cole Porter); Mountain Greenery, My Heart Stood Still, There's a Small Hotel (Rodgers és Hart); Making Whoopeer (Walter Donaldson); Chatanooga Choo-Choo (Harry Warren és Mack Gordon); Lullaby of Broadway, September in the Rain (Harry Warren és Al Dubin); Star Dust (Hoagy Carmichael; Skylark (Carmichael és Johnny Mercer); It's Only a Paper Moon, Over the Rainbow (Harold Arlen és Yip Harburg); The Second Time Around (Arlen és Mercer); That Old Black Magic (Sammy Cahn és Jimmy Van Heusen); September Song (Kurt Weill).
►operett, zenés színház, zenés film

The ten greatest screen musicals►

A musicalről a Musicalworld-ben ►