.
A zene örömforrás.
Élvezet játszani és hallgatni.
Lehet rá...
A "békebeli" Magyarországon volt egy mondás: sláger az, amit a suszterinas is fütyül. Ma már nincs suszterinas, senki nem fütyörészik, és ha mégis, ki figyel oda?. Sláger viszont van.
A sláger a 19. sz. végétõl használt fogalom.
Eleinte operák és operettek közkedvelt dallamaira, valamint kuplék, sanzonok, majd mindenfajta sikeres szórakoztató zenei produkció megjelölésére használták.
A 20. sz.-ban a slágertermés és a sztárgyártás a szórakoztatóipar egyik legfontosabb területévé vált. A technika, a tömegkommunikáció, a média rendkívül gyors fejlõdése megnyitotta a határokat a világslágerek elõtt.
A gyors, napi sikert túlélõ sláger neve evergreen. Vajon miért van eltûnõben ez a szó? Átvette a helyét a nosztalgia, vagy a retró?
A "sláger" egyes sikeres számok jelzõjébõl mûfajelnevezéssé is vált. Jellemzõje az egyszerû, kéttagú zenei forma: a visszatérõ, ismétlõdõ refrén és a -nem mindig magas színvonalú- változó szövegû verse.
►slágerlista, popzene, hagyományos sláger
Adorno A jazz című tanulmányában rámutat arra, hogy „slágereket” nem lehet csinálni, ezért a siker biztosításának elégséges elméleti feltételeit sem lehet meghatározni. Nem lehet megjósolni sem, hogy két teljesen azonos formájú és értékű szám közül melyik fut be.
A sláger közhasználatú műfaj, ezért olyan nyelven kell beszélnie, amelyet sokan megértenek, és olyan értékrendet kell képviselnie, amelyet sokan vallanak.
Elemzések szerint a slágerré-válás egyik titka a refrének kezdőmotívumában, az un. fejmotívumban keresendő.
Soha ne utálj egy olyan dalt, amelyik egymillió példányban fogyott el.
(Irving Berlin)