sláger

  1. Sláger (általában): kelendõ, kapós, olcsó árucikk
  2. Tömegsikert elért (zenei) termék, produkció.
  3. Idõszakosan népszerûvé/felkapottá vált, átütõ sikerû zeneszám, dal.

A "békebeli" Magyarországon volt egy mondás: sláger az, amit a suszterinas is fütyül. Ma már nincs suszterinas, senki nem fütyörészik, és ha mégis, ki figyel oda?. Sláger viszont van.

A sláger a 19. sz. végétõl használt fogalom.
Eleinte operák és operettek közkedvelt dallamaira, valamint kuplék, sanzonok, majd mindenfajta sikeres szórakoztató zenei produkció megjelölésére használták.

A 20. sz.-ban a slágertermés és a sztárgyártás a szórakoztatóipar egyik legfontosabb területévé vált. A technika, a tömegkommunikáció, a média rendkívül gyors fejlõdése megnyitotta a határokat a világslágerek elõtt.

A gyors, napi sikert túlélõ sláger neve evergreen. Vajon miért van eltûnõben ez a szó? Átvette a helyét a nosztalgia, vagy a retró?

A "sláger" egyes sikeres számok jelzõjébõl mûfajelnevezéssé is vált. Jellemzõje az egyszerû, kéttagú zenei forma: a visszatérõ, ismétlõdõ refrén és a -nem mindig magas színvonalú- változó szövegû verse.
slágerlista, popzene, hagyományos sláger

Adorno A jazz című tanulmányában rámutat arra, hogy „slágereket” nem lehet csinálni, ezért a siker biztosításának elégséges elméleti feltételeit sem lehet meghatározni. Nem lehet megjósolni sem, hogy két teljesen azonos formájú és értékű szám közül melyik fut be.

A sláger közhasználatú műfaj, ezért olyan nyelven kell beszélnie, amelyet sokan megértenek, és olyan értékrendet kell képviselnie, amelyet sokan vallanak.

Elemzések szerint a slágerré-válás egyik titka a refrének kezdőmotívumában, az un. fejmotívumban keresendő.

Soha ne utálj egy olyan dalt, amelyik egymillió példányban fogyott el.
(Irving Berlin)