boogie

A boogie-woogie (bugivugi) az 1920-as években Chicagoban, a bluesból kialakult, de annál általában gyorsabb, hangszeres/zongora játékstílus és táncfajta.

A boogie séma 12 ütemû (3x4 taktusú) periódusokból áll: T-T-T-T-S-S-T-T-D-D-T-T.
A dallamot gyors tempóban, 4/4-es ütemben a jobb kéz játssza, a bal kéz ostinato-szerûen ismétli a jellegzetesen pontozott ritmust, illetve az ütemenként nyolc hangból álló (eight to the bar) sémát.

1938-ban jött igazán divatba, és később -mint zene és társastánc- jelentõs hatással volt a rock and rollra.

A boogie rock a heavy blues-rock egyik ága a '60-as évek végén. Az improvizáció helyett a groove és a 4/4-es backbeat volt a lényege. country-boogie, electric boogie

Boogie

Whether it be disco, funk, or even psychedelic rock, if the music moved you, you’d definitely boogie (or get down) on the dance floor.

The boogie-woogie was a blues music style from the ‘20s. By the 1960s, rock groups were appropriating the term for themselves. In the ‘70s, people went to clubs to boogie all night. In fact, they boogie oogie oogied til they just couldn’t boogie no more.