.

A programzene irodalmi, képzőművészeti alkotások, történelmi események, természeti jelenségek ihletésére, azok ábrázolására keletkezett hangszeres zene.

A programzene ősidők óta létezik, de elnevezését a 19. sz.-ban kapta, amikor az abszolút zene ellentéteként, vetélytársaként jelentkezett, és élte aranykorát.

A programra (mûsorra) rendszerint a zeneszerzõ a címadással utal, amit gyakran további útmutatásokkal egészít ki az egyes részek kezdetén.

A menüett francia szó, kis lépést jelent.
Francia eredetû, apró (menu) lépésekkel járt, három részbõl álló, mérsékelt, 3/4-es tánc (hármas üteme egy súlyos és két súlytalan lüktetésbõl áll).
Elõször parasztok, majd udvari nemesek ropták.

A menüett barokk szvitekben, színpadi táncokban és a klasszikus műfajokban is helyet kapott. (Gyakran a szimfónia harmadik tétele.)

Hazánkban is megkedvelték a magyarosan minétnek nevezett menüettet, amit a megyebálokon is szívesen táncoltak. Csokonai Vitéz Mihály így ír erről a Dorottyában: