A jazz életrevaló zene. Játékra, szabadságra született.
Az érti igazán, aki ismeri és érti szokásait, nyelvét, kifejezéseit. Aki tudja és érzi, hogy mennyi értelem és érzelem van benne.
Olyan sokoldalú, sokszínű, hogy mindenki találhat benne szeretnivalót.

A jazznek hazánkban is sok művelője, rajongója, ismerője van. Magyar muzsikusok váltak nemzetközileg is elismertekké – olyanok is, akik itthon élnek.
Annak ellenére, hogy a műfajt sokáig inkább tűrték, mint támogatták hazánkban.
Történetét sokan megírták, néhányan magyar nyelven is. Elsősorban Gonda János több évtizedes munkásságát kell kiemelni, aki sokat tett a jazz megismertetése, népszerűsítése érdekében.
Kutatások és dokumentumok, és hanganyagok bizonyítják, hogy a magyar zene és zenészek már a század elején hatással voltak a jazz fejlődésére is.

A jazz születése, fejlődése:
Hányatott sorsú ősei Afrikából kerültek az Újvilágba. Eleinte rossz életük volt, ezért sok szomorú dalt énekeltek egymás közt és az Úrhoz.
Összejöttek máshonnan odakerült családokkal, és kezdték megismerni egymás nyelvét, szokásait, dalait. Nagy hatással voltak egymásra, többen egybe is keltek, így a család igencsak változatos lett.
Jazz születésénél a 19. sz. első napjaiban sokan bábáskodtak.
Ugyanott született, ahol idősebb testvére, Blues, akitől sokat tanult. Ő is New Orleansban nevelkedett, majd az egész család átköltözött Chicagóba.
Egyre többen megismerték, megszerették őket; játszottak, foglalkoztak velük, mindenki a maga módján.
Ahogy fejlődtek, cseperedtek, kiderült, hogy a két testvér a közös vonásaik mellett sokban különbözik egymástól.
Blues általában szomorú és panaszosan énekel.
Jazz vidám, játékos, és nem tűri a kötöttségeket. Mindig valami újat akar és egyre több játékszere lesz. Szívesen játszik egyedül, néhány barátjával, vagy nagy bandában is.
Hangulatember; egyaránt imádja szórakoztatni, megtáncoltatni az embereket, máskor szereti ha odafigyelnek arra, amit csinál, vagy el akar mondani valamit.
Mindez nem jelenti azt, hogy jobb, vagy több, mint a bátyja. Egyszerűen mások. A lényeg, hogy ma is élnek, megőrizték fiatalságukat, de nagyon sokat fejlődtek.
Rengeteg leszármazottjuk van szerte a világban, akik őrzik a családi tradíciókat, de új ismeretségeket is kötnek, és általában jó hatással vannak egymásra.
A jazz Amerika szülötte és legfontosabb hozzájárulása a világ zenéjéhez. Hatása a zene minden területén észrevehető; a klasszikus zenétől napjaink legmodernebb irányzataiig.

A jazz lényege az improvizálás, ami azonban szigorú kötöttségek, játékelvek és szabályok szerint valósul meg.
Hallás útján terjedt; a zenészeknek nem kellett érteniük a kottaolvasáshoz.
Ezért jelentett elterjedésében robbanásszerű hatást a lemezipar és a rádiózás gyors fejlődése.
Az első jazzlemezt 1917-ben készítették, rádiófelvételeket pedig a ’20-as évek elején.

Simon Géza Gábor
A MAGYAR JAZZTÖRTÉNET FŐBB DÁTUMAI ►

Jan Kaluzny
BUDAPESTEN JAZZT JÁTSZANAK (1960) ►

Szeverényi Erzsébet
A DÁLIA. MAGYAR JAZZ 1962-1964 ►

„A jazz a 20. sz. nemzetközi, szintetikus, élő népzenéje”.
Yehudi Menuhin hegedűművész.

„A jazz a muzsikának sajátosan demokratikus formája, ahol mindenki a maga spontán hozzájárulásával kapcsolódik a többiekhez, illeszkedik egy közösen kialakított keretbe.” Yehudi Menuhin

„A modern jazz is azok közé a zenei formák közé tartozik, amelyeknek úgyszólván nincs megfelelőjük más művészeti ágakban. Az operett-boldogság együgyűségével és a szalonzene gyengeelméjű érzelgősségével szemben a jazz ritmikája annyira eredeti, hangzása annyira pikáns, hogy egy új zenei mozgalom kiindulásává lehetett a nyugati zenében és ösztönzően hatott ki a magasrendű zene fejlődésére.” Hauser Arnold

„A komolyzene képzelt magaslatából egyszerűen könnyűzenének deklarálják a jazzt.” Pernye András

A főzés olyan, mint a jazz. Rögtönzés, hangulat, szeretet, öröm - írja Charlie Trotter "A főzés öröme" c. könyvében.