Valamely hangnak, hangzatnak a hangnemhez, tonalitáshoz való viszonya.

Funkciója szerint a dúr és moll hangnemhez tartozó valamennyi akkord három csoportba sorolható: tonika, domináns, és szubdomináns.

A tonika-csoporthoz az I-III-VI., a dominánshoz a III-V-VII., a szubdominánshoz a II-IV-VI. fokú hangzatok tartoznak. Így a III. és a Vl. foknak kétféle, egymást helyettesítõ funkciója is lehet.

A 20. sz.-ban Bartók Béla a klasszikus összhangzattant kiegészítve megalkotta a "tengelyrendszerét". Ezzel forradalmasította a harmonizálást a jazz és a tánczene területén is.
Lényege, hogy diatonikus skála hét fokán kívül az öt félhangra is önálló funkciójú akkord épül. Így tizenkét fokú hangrendszer jön létre:
-Tonikai tengely: I. III.b IV.# VI.   (C Eb F# A)
-Szubdomináns tengely:IV. VI.b VII. II.  (F7 Ab7 H7 D7)
-Domináns tengely: V. VII.b II.b III.  (G7 Bb7 Db7 E7)

Az akkordokat nem elszigetelten, hanem egymáshoz való viszonyukban, vonzódásukban harmóniai folyamatként kell értelmezni. Ez határozza meg a funkciós irányt (kört).
Két alapvetõ irányt különböztetünk meg:
-az autentikus funkciós kört (T-S-D-T) és
-a plagális funkciós kört (T-D-S-T).

►akkord, zárlat, séma

Interactive chord chart ►