hangrendszer

  1. Zenekultúrák, korszakok és hangviszonyok által meghatározott hangkészlet.
    Egy zenei hangrendszernek általában két alapvetõ kritériuma van: a változatosság és a memorizálhatóság.
    Ha az oktávot csak néhány hangra osztjuk fel, akkor alig van lehetõség a dallam variálására. Nagyobb felbontás (pl. 30 hang) esetén viszont a hangmagasságok megjegyezhetõsége romlik. (A hangokat akár 100-ra történõ felosztásnál is felismerjük, de megjegyezni nem tudjuk.)
    A 12 fokú skála tehát kompromisszummal alakúlt ki. (Például az indiai sruti hangrendszerben 22 hangra bontják fel az oktávot.)
    A tetrachord, és a modális után a temperált hangrendszer (hangsor) vált meghatározóvá.
    A jólhangzás, kellemesség nem kritériuma minden hangrendszernek. Ugyanis az ember hallása rendkívûl toleráns; arra fogékony, amibe beleszületik, és azt preferálja, amire megtanítják.
  2. Az eredeti hangzás minél valósághûbb rögzítését és visszaadását biztosító technikai rendszer (sound system) pl.: mono, sztereó
Tamás megjegyzései: 
Pontosítani!!!