(A varieté és a revü csaknem azonos jellemzõkkel, közremûködõkkel rendelkezik, ezért összevontan, szinonimaként kezeljük.)

Laza keretbe foglalt, egymástól eltérõ mûfajú mûsorszámokból álló, látványos zenés szórakoztató mûsor.
Általában tánc-, artista-, ének- és zeneszámokból, vidám jelenetekbõl (burleszk), és humoros monológokból, összekötõ szövegbõl áll.
Eredete a 18. sz.-ig, az angol music-hallokig nyúlik vissza. Ezek átalakulása, korszerûsítése révén alakult ki a varieté. 

1869-ben angol minta szerint kezdte meg mûködését a párizsi Folies Bergére. Ennek mûsorát látva a fiatal, gazdag amerikai producer, Florenz Ziegfeld eltökélte, hogy ezt a fajta mûsort megvalósítja New Yorkban. 1907-ben megnyitott a Ziegfeld Follies, melynek revüje fogalommá, és a Broadway-revü beindítójává vált.
A sikeren felbuzdulva sorra nyitottak a revük, varieték és terjedt el a mûfaj szerte a világon.
A mûsorok dalait a kor leghíresebb könnyûzenei szerzõi írták: Raymond Hubbell, Louis A. Hirsch, Gus Edwards, Victor Herbert, Rudolf Friml, Jerome Kern, Irving Berlin, George Gershwin, Cole Portert.
Ezeken a színpadokon születtek meg az elsõ nagy sztárok, akik színházi produkciókban, majd filmekben váltak világhírûvé (pl. Fred Astaire, Gene Kelly, Ginger Rogers).

1920-tól a strip-tease is kezdett beletartozni a mûfajba, hogy a konkurens mozitól visszahódítsák a közönséget.

Annak ellenére, hogy a varieté színjátéktípus, gyakran társul a vendéglátással, amikor a zárt széksorok helyett éttermi asztalok elõtt zajlik a mûsor. Sõt! A tv-nek köszönhetõen otthon is nézhetjük a -már show-nak is nevezett, de lényegében- varietémûsorokat. Ezek kötõdhetnek egy népszerû személyhez (pl. Ed Sullivan, Friderikusz, Gálvölgyi), vagy lehetnek keretbe foglalt, de önálló számokból álló szórakoztató mûsorok.
►vaudeville, musical, American Bandstand