Jamaicából származó, erõs basszuskíséretû, szinkopált zene, mely fõleg a calypso, a mento és a rhythm and blues keverékébõl keletkezett.

A Karib térség, elsõsorban Jamaica fekete bõrû lakosai afrikai kulturális örökségükre építve hívták életre a részben vallási, részben politikai rastafari-mozgalmat. Ehhez a mozgalomhoz kapcsolódik a reggae, a különbözõ helyi stílusok színpompás vegyüléke.

Az 1960-as években vált ismertté világszerte elsõ nagy képviselõi által. Bob Marley és zenekara, a Wailers által az eredeti, roots-rasta reggae változat terjedt el. Peter Tosh és Jimmy Cliff a soullal színesített funk reggae-t játszotta.
A '60-as évek végén U-Roy, King Tubby, Lee "Scatch" Perry által kifejlesztett új reggae-forma a dub-style.

A '70-es években az amerikai rock és a ska/rock steady vokálcentrikus, rasta-szövegû keveréke volt az irányzat markáns képviselõje. A Toots and the Maytals által játszott pop reggae calypso-elemeket is tartalmaz.

Az 1980-as években fõleg Angliában fehér zenészek is kezdték játszani a könnyedebb, formáit (ska, dancehall). Ennek köszönhetõen egyaránt slágerlistás lett pl. a UB40: "Food for Thought", a Madness: "My Girl" és Bob Marley & the Wailers: "Could You Be Loved" c. dala.

A '80-as évek második felében kezdett kialakulni a digitális reggae (ragga, ragamuffin), majd a dancehall ill. a sound systemek. A jamaicai és a discozene rendkívül izgalmas szimbiózisa jött létre és alakul tovább. Hazánkban is nagy tábora van.

Bob Marley a legismertebb reggae elõadó: lemezeibõl világszerte több, mint 10 millió kelt el.