A hangok lételeme a rugalmas közeg, ami a hangforrást körülveszi és a rezgést a hallgatónak közvetíti.
Vákuumban nem terjed hang. (Tökéletes vákuum valójában -és a kvantumelmélet szerint- nincs.) Ezért a legjobb hangszigetelõ a légüres tér (vákuum). Érthetõ okokból ez a tökéletes, de drasztikus megoldás Földünkön nem igazán elterjedt.
A legkézenfekvõbb hangszigetelési módszer, ha befogjuk a fülünket. Ezt reflexszerûen is megtesszük, fõleg hirtelen erõs, magas hang hallatán. Ekkor a fülünkbe dugott újjunk magasvágó szûrõként funkcionál és csillapítja, megszûri a hangokat.

A hangszigetelõ anyagok felületén a hanghullám veszít energiájából. Ennek mértékét az elnyelési tényezõ mutatja.
A magas hangok jobban "elnyelõdnek", ezért a basszusgitár és a lábdob hallatszik a legtávolabbra.

A hallgatóközönség is nyeli a hangokat persze nem a szájával vagy a fülével, hanem a felületével.
Békésy György (Nobel-dijas fizikus, a modern halláselmélet megteremtõje) kutatásai szerint különösen a 800-1600 Hz közötti tartomány csökken ily módon. Egy személy körülbelül fél négyzetméter hangelnyelõ felületnek felel meg.