kabaré

Könnyû, szórakoztató számokból (kisebb színdarabok, tréfák, táncos-énekes jelenetek) álló mûsor, ill. az ilyeneket bemutató szórakozóhely, színház.
Nevetséges helyzet, jelenet.
Az új színjátéktípus kialakulásának helye Párizs híres negyede: a Montmartre. Itt nyitotta meg 1881-ben Rodolphe Salis festõ a Chat Noir (Fekete macska) nevû mulatót. (A hagyomány szerint, amikor kibérelte az elhagyott kocsmahelyiséget, semmi más nem volt benne, csak egy fekete macska.) Kezdetben a mûsor kötetlen volt; a vendégek (festõk, színészek, zenészek, írók) a maguk szórakozására rögtönöztek. Itt és ez volt a kabaré õse! Majd újabb mulatók nyíltak meg, és ezek is a könnyed, cinikus "franciás" humort képviselték.
1900-tól más országokban is elterjedt a mûfaj, és a helyi sajátosságok szerint fejlõdött tovább. Magyarországra is eljutott a 20. sz. elsõ évtizedében, és Nagy Endre vezetésével honosodott meg.
A kabaré ma is élõ, népszerû mûfaj, bár színtere a szórakozóhelyekrõl átkerült a tévébe, rádióba és néhány színházba. ►kuplé

Tamás megjegyzései: 
A Teréz (volt Lenin) körúton, egy borozószerû helyiségben nyílt meg 1907-ben az elsõ pesti kabaré, a BONBONNIÉRE. Legfõbb nevezetessége, hogy itt mutatkozott be a nyilvánosságnak Nagy Endre, aki alkalminak szánt fellépésével egy új mûfajt teremtett Budapesten. Faludi Sándor vezetése alatt 1907. október 13-án este új, díszes kabaré nyílt meg az Andrássy úton. A MODERN SZÍNPAD mûvészeti vezetõje Molnár Ferenc és Heltai Jenõ volt. Két év múlva átszerzõdött Nagy Endre, és ettõl kezdve öt éven át ezen a színpadon bontakozott ki a magyar kabaré úgynevezett "aranykora". A Modern Színpad helyén ma a Budapest Bábszínház mûködik.