Digg
Facebook
Google.
A zene örömforrás.
Élvezet játszani és hallgatni.
Lehet rá...
Bejelentkezés
Zenci blog
soul music
A zene ősidők óta együtt fejlődik, változik az emberiséggel, és kisebb-nagyobb mértékben jelen van minden egyes ember életében (a fogantatás háttérzenéjétől, a gyászindulóig).
A zene kialakulására a mindenkori társadalmi környezet legalább olyan meghatározó, mint a különféle zenei stílusok egymásra gyakorolt hatása.
Ez az évezredek óta tartó -véget nem érő- folyamat tükröződik napjaink zenéiben.
A szórakoztató tánczenében a hatások sokasága, az állandó változás fokozottan érzékelhető.
A zene nem ismer határokat; időben, térben - és műfajokban sem. Ám az sem vitatható, hogy szükséges a zeneművek csoportosítására, tagolására.
Ez számos szem-pont szerint, többféle módon történhet, de ezek a besorolások gyakran önkényesek és -a jellegzetes tartalmi és formai hasonlóságok ellenére- gyakoriak a kivételek, ellentmondások és átfedések is. (Jelenleg közel 300 zenei műfajt tartanak számon.)
A blues a XIX. század második felében alakult ki, jellemzően az USA déli államaiban; a fekete lakosság körében volt népszerű, szinte kizárólag ők játszották. Ebből fejlődött ki a jazz, majd a swing zene, melyek már külső –például klasszikus zenei- hatásokat is tartalmaztak.
Az 1940-es évek elejétől, a „gyapotföldeken” játszott blues zene és a jazz egyfajta ötvözete lett a Rhythm and Blues. A soul zene a R&B és az erős gospel zenei hatások elegyeként született meg.
A 40-es évek végére visszavezethető keletkezése idején soul jazz-nek vagyis szabad fordításban, a jazz lelkének nevezett műfaj főként spirituális, templomi Istentiszteletekből vett elemeket tartalmazott. A szóösszetételből később elhagyták a jazz szót, így maradt soul a műfaj megnevezése.
A könnyűzenei trendek az 50-es évek második felétől egyre inkább szétváltak. A fekete lakosság körében népszerű blues mellett létrejött a -főként R&B-ból származtatható- másik ág, a rock and roll (ami később rock zene lett).
A 60-as évek közepétől a soul szövegvilága már nem csak spirituális mondanivalót tartalmazott, ha-nem egyre inkább a feketék egyenjogúságáért küzdők művészi kifejező eszközévé vált. (Hamarosan, a szegregáció jelentős csökkenésével ez a társadalmi mondanivaló is elapadt.)
Ezzel egy időben alakult ki a soul zenéből a táncolható funk stílus, melynek legfontosabb személye James Brown volt.
Az 1970-es évek elejétől a disco zenéjét a Philadelphia – és a Detroit (Motown) soul/sound jellemez-te.
Az 1980-as években létrejött a house és a techno (azokban a városokban, melyek a soul fellegvárai is). Az ezredforduló környékén kibontakozó elektronikus tánczene egyes ágaira is erős hatást gyakorolt a soul.
A Soul család tagjai, közeli rokonai:
|
Beach |
A Carolina beach-nek is nevezett zene jó néhány különböző, 1940-60-as stílusból állt össze: big band swing, blues/jump blues, jazz, doo-wop, boogie, rhythm and blues, reggae, rockabilly és old-time rock and roll. |
|
Blue-Eyed Soul |
Az 1960-as évek közepén kezdték használni a "kék szemű" jelzőt azokra a zenékre és“fehér” előadókra, akik fekete eredetű soul-t és Rhythm and Blues-t játszottak ugyancsak fehér közönségüknek. Nyilvánvaló a kapcsolat, átfedés a Blue-eyed soul és a később kiteljesedett British soul műfaj, illetve előadóik között. |
|
Blues |
A Soul testvére, a Rhythm and Blues őse. |
|
British Soul |
Az amerikai soul mindig népszerű és nagy hatású volt Angliában, de a brit soul csak a ‘80-as években vált valóban önálló, megkülönböztethető műfajjá. |
|
Brown-Eyed Soul |
Latin zenészek alakították ki a saját hagyományaikkal fűszerezett Brown-Eyed Soul-t. |
|
Chicago Soul |
Chicago melegágya több zenei műfajnak is. Nem véletlen, hogy a város nevével fémjelzett soul igen sokszínű, változatos. |
|
Country Soul |
A Gospel, az R&B és a Country & Western fúziója. |
|
Deep Funk |
A Funk máig élő, legrégibb ága. |
|
Detroit Soul, Motown Soul/Sound |
Detroit a soul, blues, és rock szülővárosa, valamint a house és a techno létrejöttének színhelye. A Motown Sound a soul és a disco egyik legfőbb meghatározója. |
|
Disco |
Az R&B/Soul család egyik önállósult új generációja. |
|
Doo Wop |
Afro-amerikai eredetű zenei-, illetve énekstílus. |
|
Funk |
FUNKY – erről majd bőven… |
|
Go-Go |
A Hip hop, Rap, és R&B funky-s variációja. |
|
Gospel |
A Soul vallásos énje. |
|
Hip Hop Soul |
R&B, Neo-Soul, New Jack Swing és Hip Hop ötvözet. |
|
Jazz |
A Soul kicsit idősebb testvére szerteágazó rokonsággal. |
|
Latin Soul |
Latin zenével (Salsa, Mambo) kombinált soul. |
|
Memphis Soul |
A detroiti soul-tól eltérő, kemény, nyers hangzású, valódi érzelmeket sugározó zene jellemzi ezt a fő irányvonalat. |
|
Az 1970-es évek soul hangzását (énekstílusát, hangszerelést), ötvözték a hip-hop ritmusával és tűzdelték rap betétekkel. |
|
|
New Jack Swing |
Hip-hop, rap, R&B/soul, dobgép - és Teddy Riley. Az irányzat női ága a New Jill Swing. |
|
New Orleans Soul (Crescent City Soul) |
New Orleans zenei életében a rhythm and blues-ból egyenes út vezetett a soul irányába. Nemcsak a pop és R&B listákra hatott, de a funk létrejöttében is jelentős szerepe volt. |
|
Northern Soul And Modern Soul |
Észak-Angliából, az 1960-as évek végén indult az a zenei-, tánc- és divat-mozgalom, mely a fekete soul ritmikus, gyors ágát kultiválta. A Northern Soul -a Brit-Soul sajátos ága- jelentős hatással volt a klub illetve Dj kultúrára. |
|
Nu-Jazz / Soulful Electronica |
Azelektronikus zenekülönböző ágainak művészei (house, drum n bass, UK garage, downtempo) a soul zene erőteljes hatása készített produkciói tartoznak ebbe a kategóriába. |
|
Philadelphia Soul |
A Detroit- soul továbbfejlesztett, „kifehérített” változata. A Philly-sound egyik ága ritmikus, táncolható, a másik különösen lágy, sőt szinte giccses. Ami mindkét formát megkülönböztette a fehér előadók hasonló számaitól, az a feketék többnyire kiemelkedő hangja. |
|
Pop-Soul |
A soul zene népszerűségre, kereskedelmi forgalomra, rádióbarátra csiszolt produkciói. Többségében kiváló zenészek, énekesek által előadott minőségi R&B/Soul/Motown slágerek. |
|
Psychedelic Soul |
Ahogy elnevezése is jelzi, a soul és a psychedelic rock fúziójából alakult ki az 1960-as évek végén. |
|
Quiet Storm |
R&B, soul és smooth jazz-alapú, lágy, melodikus “soulful” zene. Azon kevés irányzatok egyike, melynek ihletője (Smokey Robinson), és létrejöttének körülményei pontosan meghatározhatók. |
|
Rhythm and Blues |
Az R&B lényegében minden afroamerikai (black music) eredetű zenét magába foglaló műfaj. Gyakran a Soul-lal is összevonják: R&B/Soul. |
|
Samba Soul |
A soul Brazil ága az 1960-as évek végétől: Samba-Rock, plusz Black/Soul/Funk/Psychedelic. |
|
Smooth Soul |
R&B, soul és smooth jazz-alapú, lágy, melodikus “soulful” zene. Azon kevés irányzatok egyike, melynek ihletője (Smokey Robinson), és létrejöttének körülményei pontosan meghatározhatók. |
|
Soul jazz/Groove |
Az 1960-as években nagyon népszerűvé vált irányzat. |
|
Southern Soul (Deep Soul) |
Lendületes, energikus soul a Stax Record jellegzetes hangzásával. |
|
Uptown Soul |
Amerika északi részének zenéje vonósokkal, háttér-vokállal, harmóniadús akkordmenetekkel. |
A soul az R&B városiasodásának és üzletiesedésének eredményeként, a '60-as években fekete zenészek által kialakított, a jazzhez közel álló, populáris zenei stílus.
A soul-zenének Amerika-szerte különbözõ irányzatai kezdtek kialakulni. A nagyvárosokban (New York, Chicago, Philadelphia) a lágy vokál, Detroitban (Motown) a könnyed, népszerû rock and roll, mialatt délen keményebb, durvább, szinkópás hangzás jellemezte.
Mindezek a soul formák uralták a black music chartot, de gyakran felkerültek a poplistára is.
A '70-es évekre a soul tovább tagolódott: mûvészek, mint James Brown, Sly Stone kifejlesztették a funkot, míg mások tovább csiszolták a tradicionális formáját.
►Detroit-soul, Memphis-soul, Philly-soul
Itt olvasható és hallgatható minden, ami soul!
http://www.soulmusic.hu/