Az 1960-as, 1970-es években népszerűvé váló sampling (mintavételezési) eljárás rövid idő alatt az amerikai és a világ zeneiparának népszerű technológiai eszközévé lépett elő, többek közt azért, mert tökéletes stúdió felvételek rögzítését tette lehetővé. Egyesek ugyanakkor a samplingelést sajátos alkotótevékenységük keretében veszik igénybe. A korábban rögzített hangfelvételek kisebb-nagyobb részleteinek új hangfelvételekbe való kreatív beillesztése önálló "iparággá" nőtte ki magát, különösen igaz ez a hip-hop és az elektronikus zenei stílusokra. A szerzői jogosultak persze nem nézték jó szemmel, hogy jogvédett alkotásaikat mások engedély nélkül hasznosítják, s ezért már az 1980-as évektől perekkel igyekeztek visszaszorítani a terjedőben lévő mintavételezést. A technológia szerzői jogi megítélése legalább annyira érdekes, mint történeti/társadalmi/​kulturális vonatkozásai. Az Amerikai Egyesült Államok és az európai (kontinentális) országok szerzői jogi hagyományai jelentős eltéréseket mutatnak, s e különbségek kiválóan tetten érhetők a sampling vizsgálatakor. Bár nem lehet meglepő, hogy a zeneipar (egyik) központjának tekinthető Egyesült Államokban lényegesen több per indul a témát illetően, az talán furcsán hat, hogy mindezek ellenére az amerikai jogrendszer tűnik rugalmasabbnak a kérdés vizsgálatakor.
(Forrás: https://www.facebook.com/events/376583412359700/)

►sample, sampler, loop