Az alapítók és a művészképzés mestereinek hagyományai által alakult ki a Zeneakadémia küldetése:
Az olyan alkotó- és előadóművészek, s egyben tanárok képzését tekinti elsődlegesnek, akik az egyetemes és a nemzeti kultúra, ezen belül elsősorban a zeneművészet értékeinek birtokában széleskörű, korszerű zenei képzettségük, magas fokú mesterségbeli tudásuk alapján alkalmasak a hazai és a nemzetközi zenei életben az előadóművészi, az alkotói és a zenetudományi tevékenységre, az iskolai zenei nevelésre és az egyházzene művelésére.

Sokoldalú, a tanári munkára orientált pedagógiai, pszichológiai, szakmódszertani képzettségük, általános műveltségük és idegen nyelvi ismeretük által felkészültek arra, hogy a zenei nevelés sajátos eszközeit a tanulók szakmai képzésére, érzelmi és esztétikai nevelésének szolgálatába állítsák.

Évente mintegy 90 növendék kerül ki az akadémiáról, közülük 50-60 instrumentális muzsikus.
A végzett muzsikusok jelentõs része nem tud aktív zenészként érvényesülni: a diplomások mintegy 50 százaléka zenetanárnak áll, tíz százalékuk elhagyja a pályát. Húsz százalékuk külföldön próbál szerencsét, és ugyanennyien szegõdnek zenekarhoz.

Az állami jazzoktatás 1965-ben indult meg hazánkban a Bartók Béla Zenemûvészeti Szakközépiskolában Gonda János vezetésével.
A jazz tanszék alapítása egy újfajta elõadási gyakorlat, a hagyományostól eltérõ zenei gondolkodás kiindulópontját jelentette.
A tanszék 1990-ben átkerült a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Fõiskola Budapesti Tanárképzõ Intézetéhez (ma Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem), és hivatalosan fõiskolai tanszékké alakult át.
Új szakok létesültek, számos új tárgyat vezettek be és jelentõsen kibõvült a tanítás anyaga, valamint emelkedtek a vizsgakövetelmények.
Gonda Jánost követõen Borbély Mihály, majd Binder Károly lett tanszékvezetõ. Az LFZE rektora Batta András.

Járja körbe az Egyetem épületeit, koncerttermeit és a Liszt Múzeumot: Virtuális túra►

Multimédia galéria►

A Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem honlapja►