A korábbi évtizedekben az előadóművészek jelentős része rendszeresen utazott, és fellépett az ország kisebb-nagyobb színpadain, azaz haknizott, pendlizett.

A hakni eredetileg a népszerű, egy színházzal állandó szerződésben álló színészek, főleg vidéki, nem színházi jellegű, alkalmi műsorokban történő fellépése volt.
A hazai rekordot -minden művészeti területet beleértve- Latabár Kálmán tartja, aki egy szilveszter este 23 helyen lépett fel.

Gyakorivá váltak a szórakoztató, esztrád jellegű műsor-sorozatok ismert énekesek, zenészek, színészek részvételével.
A jól megszervezett sorozatos fellépések egyazon napon több egymáshoz közeli vidéki helyszínen voltak oly módon, hogy rövid szereplés után gyorsan a másik helyszínre autóztak, ahol ugyanazt a műsort fél órával később adták elő. Az első előadót ugyanígy követte a második fellépő, majd a többi. Így egy délután három-négy helyszínen is felléphettek, tehát többet kerestek.

Napjainkban más a helyzet: az előadóművészek többségének nincs állandó szerződése, ami mellett haknizhatna, megszűntek a fellépések fő helyszínei a -csaknem minden vidéki településen lévő- művelődési házak, kultúrtermek, és jelentősen csökkent a műsorok utáni igény is.
►pendli