A rock and roll csak 1955-ben indult világraszóló diadalútjára. Mindezt egyetlen dal és egy film indította el, mely elsõsorban a fiatalságra volt nagy hatással.
A dal a "Rock Around the Clock" (helyesen értelmezve, fordítva: "Rock éjjel-nappal") volt, a film a "Blackboard Jungle".
A film, mely az egész világ tinédzsereinek kultuszfilmjévé vált, fiatal bûnözõkrõl szólt, a "Rock Around the Clock" pedig szinte a film himnusza volt, egy csatakiáltás, mellyel a fiatalok levezethették a bennük felgyülemlett agressziót és frusztrációt.
A felnõttek a rock & rollt azonnal a lázadással, felkeléssel, erõszakkal azonosították, és bizalmatlanul figyelték. Mindenekelõtt a szabad szexuális megnyilvánulásokra tekintettek felháborodva, melyek ebben az új zenei stílusban megjelentek.
Az R&B kezdettõl fogva hangsúlyosan szexuális beállítottságú volt a fekete zenei hagyománynak megfelelõen, melynek képviselõi soha nem tettek ebben a vonatkozásban lakatot a szájukra. A fehér felnõttek azonban az '50-es években Doris Day klinikai tisztaságához voltak szokva, akit éppoly kevéssé lehet szexszimbólumnak tekinteni, mint Perry Comot vagy Bill Crosbyt, akik hosszú évekig voltak sztárok.
Bill Haley zenéje viszont sokkoló volt, bár a kerekded, harmincéves többszörös családapa sem felelt meg az igazi álomférfirõl alkotott képnek.