.
2011-ben Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója a klasszikus zene kiemelt ünnepe.

A „Lisztománia" nem új kifejezés: Heinrich Heine a zeneszerző zongoraművész 1841-42-es legendás berlini koncertsorozatát jellemezte ezzel a szóval.
Rendkívüli kifejező erővel bíró fellépései elsősorban a hölgyhallgatóság körében váltottak ki hisztérikus eufóriát.
Liszt Ferenc előszeretettel rázta hosszú hajsörényét, erősen ütötte, sőt néha meg is rongálta a zongora billentyűit. A közönség annyira lelkesedett érte, hogy Liszt Ferenc a későbbiekben nem is tetetett székeket a koncertterembe. Sőt a koncertjein még emléktárgyakat is osztottak a rajongóknak.
Liszt a zenetörténelem első igazi szupersztárja volt.

Lisztománia filmen:

A hetvenes évek egyik botrányfilmje volt Ken Russell alkotása, amely a világhírű zeneszerző és zongoraművész életének szabadon értelmezett, fékevesztett ötletekkel teli feldolgozása. A különc zongorista a zene és a gyengébbik nem nagy rajongója, csapatnyi bájos szeretője van. Legnagyobb ellenlábasa Richard Wagner, aki féltékenyen figyeli Liszt sikereit. Háborút robbant ki, amelyben a mélyhűtött Vikinget és a géppisztolyos robotnácik hordáját szabadítja a világra. Liszt azonban szuperhősöket megszégyenítő módon veszi fel a harcot, és számol le az ellenségeivel.
(http://www.imdb.com/title/tt0073298/)

Több, mint egy évszázadnak kellett eltelnie, hogy ehhez hasonló rajongás uralja el a zene világát: ez volt a Beatlemania!

Szupersztárok - mániák